Szénmonoxid mérgezés tünetei, következményei

A kezdeti tüneteket gyakran nem értelmezik helyesen, ezért a szénmonoxid-mérgezés olyankor is okozhat halálesetet, amikor a súlyos mérgezést hosszan tartó,
jól észrevehető tünetek előzik meg. Az ájulást még nem okozó mérgezés tünetei összekeverhetők többek közt a migrén vagy az influenza bizonyos tüneteivel
(fejfájás, szédülés, fáradtság, álmosság, hányinger, tudatzavar).

A mérgezést elszenvedő tudatánál van, a mérgezés gyanúját gyakran felfogja, és azt is, hogy meghal, ha nem tesz valamit, egy bizonyos mérgezési fokon túl azonban már nem képes cselekedni.
A szén-monoxid a testben először lassan halmozódik, majd koncentrációja hirtelen felugrik.[2]

    Első szakasz: A mérgezést szenvedett nyugtalan, zavart vagy kábult, a feje is fájhat, szédülhet, hányhat. A bőre időnként cseresznyepiros lesz.

    Második szakasz: Izomgörcsök a végtagokon, majd az egész testen, eszméletlenség. Az eszméletlenné vált beteg is hányhat, ami fulladást okozhat.

    Harmadik szakasz: Izomellazulás, légzésbénulás, halál.


CO koncentráció/térfogatszázalék     Hatás

0,02                                     2-3 óra után enyhe fejfájás, fáradtság, szédülés, hányinger
0,04                                     1-2 óra után homloktáji fejfájás, életveszély 3 óra után
0,08                                     3/4 óra után fejfájás, rosszullét, 2-3 óra után halál
0,16                                     20 perc után ájulás, egy-két óra után halál
0,32                                     5-10 perc után ájulás, 15-20 percent belül halál
0,64                                     1-2 perc után ájulás, 10-15 perc után halál
1,28                                     1-3 perc alatt halál


A szénmonoxid-mérgezés - ha nem is következik be a halál - agykárosodáshoz, bénuláshoz, látászavarokhoz is vezethet. Mérgezés esetén veszélyeztetettebbek a csecsemők, gyermekek, várandós anyák, az idősek és a légzési problémákkal küzdők.

A szervezet toleranciaszintje a szén-monoxidra egyénenként változó (tehát nem biztos, hogy az az azonos koncentrációnak kitett személyek egyszerre lesznek rosszul). Ez számos tényezőtől függ: a ventilláció egyéni szintjétől, a fennálló agyi, illetve szív- és érrendszeri betegségtől, a szívteljesítménytől, az esetleges vérszegénységtől, drepanocytosistól (a vörösvértestek alakváltozása), egyéb hematológiai rendellenességektől, az adott légnyomástól, a metabolikus rátától